LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2013. március 25., hétfő

Baráti Kristóf, Várdai István, Várjon Dénes (2013.03.24.)

Koncert az Urániában a Tavaszi Fesztivál keretén belül

Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes - egy hegedűs, egy csellista és egy zongorista

3 kiváló művész, 3 nagyon szép zene, nem is volt kérdés, hogy jól fogjuk-e magunkat érezni. Többen voltunk együtt, mindenkinek más tetszett a legjobban, és minden tetszett valakinek. Nekem, személy szerint, a Beethoven darab tetszett a legjobban, azt hiszem nem zeneértő füllel ez a legjobban emészthető.
Az Uránia egy gyönyörű épület, már belépni is élmény, a díszteremről nem is beszélve. Az akkusztikája viszont nem volt a legjobb, sokszor elveszett a cselló hangja a hegedű és a zongora mellett, ami elég meglepő, de főként zavaró volt.

Csodálatos koncert volt, de hát erre számítottunk... :-)

Műsor:
Haydn: G-dúr („Zigeuner”) zongoratrió, Hob. XV:25
Beethoven: D-dúr („Geister”) zongoratrió op. 70/1
Dvorák: e-moll („Dumky”) zongoratrió op. 90

2013. március 11., hétfő

Elfújta a szél, balett (2013.03.10.)

Nagyon szép előadás, szép ruhákkal, szép díszlettel. És a zene is csodálatos!
Részemről 10-es osztályzatot adok, nem is tudom mit írhatnék még... :-)

A díszletet hatalmas festett anyagokból készítették, amiket nagyon gyorsan lehetett leengedni vagy épp fölhúzni, így gyorsan és csendben lehetett a helyszíneket váltogatni. És nagyon szépen, igényesen voltak elkészítve.
A ruhák is gyönyörűek voltak, odavarázsolták a színpadra ezt a kosztümüs korszakot.

Az egyetlen, ami hiányzott, az Operaház honlapján jó lett volna, ha kicsit részletesebb cselekmény van fent. Voltam már olyan előadáson ott, hogy jelenetenként leírták a történetet. Az sem volt hosszú, de úgy még jobban érthető volt a történet.

Egy szó, mint száz, nekem nagyon tetszett, aki teheti, nézze meg!

Szereposztás:
Scarlett O'Hara - Popova Aleszja
Ashley Wilkes - Cserta József
Melanie Wilkes - Vdovicheva Tatjana
Rhett Butler - Apáti Bence
Mr. Kennedy - Turi Sándor
Belle Watling - Juratsek Julianna
Charles Hamilton - Kekalo Jurij

Zeneszerző: Antonin Dvorak, Rácz Zoltán
A zenét átdolgozta: Medveczky Ádám
Koreográfus: Pártay Lilla
Libretto: Pártay Lilla
Díszlettervező: Kézdy Lóránt
Jelmeztervező: Schaffer Judit

Musical Paletta (2013.03.09.)

Homonnay Zsolt, Egyházi Géza és Csengeri Attila... minden adott volt egy kellemes délutánhoz.

Az előadás a Nőnapi Musical Paletta címet kapta, végülis majdnem nőnapon volt. A nézőtér telis-tele nőkkel, férfiakat csak elvétve lehetett látni.
Érdemes néha körülnézni vidéki, vagy fővárosi, de kisebb művelődési házak programja között. Így akadtam rá erre a programra is. Amikor megláttam a neveket már tudtam, hogy érdekel, hisz két nagy kedvencem is színpadra lép. Ezentúl, ha meglátom ezt a három nevet, három nagy kedvencem fog színpadra lépni... :-)
Főleg musicalekből énekeltek, de elhangzott az egyik legkedvesebb számom a My way (Frank Sinatra) Egyházi Géza előadásában, és a Hej cigány (Marica grófnő) is, tercettként. Sokat bolondoztak, úgy tűnik jóban lehetnek egymással, mert elég durva beszólásokat is megengedtek maguknak egymás rovására. Sok szóló, sok duett és sok tercett hangzott el, sokszor nem is úgy, mint az eredeti, mert sok szóló dalt énekeltek együtt, vagy épp duettet énekeltek hárman.
Szóval hangulatos kis délután volt, sok nevetéssel, és gyönyörűen előadott énekekkel.

A Klauzál Ház színházterméről elmondanám, hogy nagyon kényelmesek a székek, és a 8. sortól kezdve 2 lépcsőfokos emelkedés van soronként, szóval nagyon jól lehett látni mindenhonnan.

Osztályzat: 8.5

2013. március 9., szombat

Don Giovanni (2013.03.08)

A díszlet és a jelmezek jól megalapozták a hangulatot, igazi klasszikus rendezésű előadás volt, amilyet szeretek. Szép és beszédes ruhák, a díszletet pedig hatalmas falak alkották. Kihasználták a teret a zenészek is, fel-feljöttek a színpadra, oldalra a lépcsők mögé, úgyhogy sokszor sok helyen megszólaltak, ezzel más és más hangzást előidézve, vagy épp sejtetve, hogy a szomszéd teremben van a bál. Jó ötlet volt ilyen bátran mozgatni őket.
Az énekeseket tekintve vegyesek az érzelmeim. Kovács István és Bakonyi Marcell nagyon tetszettek, és bár a legcsinosabbak is ők voltak, most a hangjukra gondoltam. :-) Mindkettejüknek átütő erejű szép tiszta hangja van. Kolonits Klára is gyönyörűen énekelt, az apró kis hajlítások és vibrátók gyönyörű tisztán egyesével szólaltak meg, nem csúszkáltatta a hangját. A Gábor Géza alakította Kormányzó szerep lehet nagyon hálás feladat, ha valaki jól el tudja énekelni azt a néhány mondatot, amit mindenki ismer, de lehet hálátlan is, ha ez nem sikerül tökéletesen. Ebben az előadásban hálás szerep volt, nagyon szépen énekelt, a „Don Giovanni!”-tól kirázott a hideg, de abszolút pozitív értelemben. Alik Abdukayumov szépen énekelt, és karakterre is megfelelt Leporello szerepére, de valahogy olyan halk, nem túl erős hangja volt, duettben szinte hallani sem lehetett, a tercettekről (stb.) nem is beszélve. Mukk József viszont egyáltalán nem tetszett. Sem a hangszíne, sem az ahogy énekelt. Hajnóczy Júlia szerintem nagyon illet erre a parasztlány szerepre, aki nem is tudja mit szeretne. És nagyon szépen énekelt, kellemes hangszíne van. Fodor Beatrix teljesen jó volt, nem volt kiemelkedő, de inkább szépen énekelt, mint nem.
Nem lett a kedvenc operám, nekem hiányzott belőle valami, amit talán nem is tudok megfogalmazni, de nem volt átütő erejű a számomra, bár a második felvonás sokkal jobban tetszett, mint az első, minden monumentális rész abban volt. De ez már igazán egyéni ízlés, úgyhogy, ha valaki szereti Mozartot ne hagyja ki!
Az Erkel Színház nem nagyon nyűgözött le. A székek borzasztó kényelmetlenek, teljesen megfájdult a hátam az előadás végére. Ráadásul közel sem volt teltház, mindkét felvonás közepére teljesen elfogyott a levegő. A szünetben beindítottak valami brutál szellőztető rendszert, ami nagyon jó volt, de valahogy meg kéne oldani, hogy közben is menjen, legalább rövid időre. Nem tudom, lehet, hogy nem lehet megoldani, lehet, hogy hangos, bár a szünetben nem hallottam. Mindenesetre a levegő tényleg kevés volt bent. De ezek nem rettentenek el, fogok még ide jegyet venni (meg már van is az Aidára), mert színvonalas előadás volt, és teljesen megfizethető áron, a földszinten ültem viszonylag elöl, 1500 forintért. Ugyanez a hely az Operaházban 12000.- lett volna.

Osztályzat: 8.0

Szereposztás:
Don Giovanni - Kovács István
Donna Anna - Kolonits Klára
Don Ottavio - Mukk József
Kormányzó - Gábor Géza
Donna Elvira - Fodor Beatrix
Leporello - Alik Abdukayumov
Masetto - Bakonyi Marcell
Zerlina - Hajnóczy Júlia

Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Gianfranco de Bosio
Díszlet- és jelmeztervező: Naná Cecchi

2013. március 6., szerda

A Főfőnök (2013.03.06.)

Lars von Trier: A Főfőnök, vígjáték két részben

Felbérelni egy színészt egy nemlétező főnök helyére? Alapötletnek jó, sok nevetést sejtet a történet. Valóban nagyon vicces lett az előadás, de néhol már túl erőltetett volt, egy egy poén kissé túl lett ragozva. Azért nagyon sokat nevettem is.
Nagyon tetszett az sms az előadás elején, a szünet előtt és a végén. Ötletesnek tartom, és a IT témához is illett, szóval nem csak egy kósza ötlet volt, amit mindenképp be akartak ültetni az előadásba, hanem helye is volt. A zenés átkötések viszont nem tetszettek. Egyhangú és unalmas volt, legalábbis nekem. A bulizáskor meg kifejezetten fülsértő volt a sípolás, lehetett volna picit halkabb.
A vége... nagyon tetszett, de többet nem árulhatok el... :-)
A színészek jók voltak. Csányi Sándor, mint állástalan, beképzelt színész, aki valószínűleg egyetlen egy prózát ismer az egész dán irodalomban, elég hihető volt. :-) Tetszett, ahogy játszott, és jó is volt színpadon, ilyen közelről látni olyan színészt, akit tv-ben már egy csomószor láttam. Ravn karaktere nagyon érdekes volt, és szerintem Gazsó György elég jól is játszotta. Szerencsétlen kis senki, aki valamihez azért nagyon ért... A legjobban Formán Bálint tetszett. Ilyen fapofával végigmondani azokat a szövegeket! Schneider Zoltán is kitűnő volt. Ez a beszédstílus” és a majd' felrobbanó fej! Elég aktív szerep. A többi szereplőről külön-külön nem írok, de jól kidolgozott karakterek voltak, mindenki a magához illő ruhában és még valamiféle jellemfejlődés is megfigyelhető volt egyeseknél, de ezt lehet, hogy csak én képzeltem bele, hisz az előadás alatt kétszer is felhívták a figyelmünket arra, hogy ne várjunk mély tartalmat és mondanivalót.

Osztályzat: 8,5


Szereplők:Kristoffer: Csányi Sándor
Ravn: Gazsó György
Finnur: Schneider Zoltán
Tolmács: Formán Bálint
Lise: Kováts Adél
Heidi: Pálfi Kata
Mette: Petrik Andrea
Gorm: Rétfalvi Tamás
Nalle: Tamási Zoltán
Spencer: Adorjáni Bálint
Kisser: Szávai Viktória

Rendező: Anger Zsolt

A színházról:Kellemes kis színház. Kis előtér, kis nézőtér. A földszinti első sor nagyon közel van a színpadhoz, de az ember feje, legalább valamivel a színpad fölé ér, szóval nem kifejezetten nyakfájdító ott ülni. Viszont már az ötödik sor fölé belóg az erkély, így nem tudom, hogy az ötödik-hatodik sortól hátrébb milyen lehet ülni, hisz az erkély nagyon alacsonyan is van. Tehát az erkély első sorában nagyon jó lehet ülni. Alig van magasabban a színpadnál, nagyon közel is van hozzá, és könnyedén kilátni, nem magas a fal.

2013. március 1., péntek

Telefondoktor (2013.02.27.)

Egyszemélyes darab, bár a háttérben nyilván többen is közreműködtek. Minimum 1 fő, aki a 3 telefont az arra alkalmas időben megszólaltatta. Hogy meg lehetne viccelni Göttinger Pált a telefoncsörgések felcserélésével... :-)
Adott egy egyszerű kis színpadkép. Egy asztal székkel, egy polc, egy ajtó és 3 telefon (na jó, valószínűleg nem lett teljes a felsorolás). Ebből aztán kikerekedik egy történet, pedig mindössze annyi történik hogy a fiatal nőgyógyász beletöri a kulcsot az irodája zárjába, belülről, így aztán nem tud elmenni a gyerekekért az oviba, és telefonál... először a lakatosnak, aztán egy haverjának, aztán őt hívja a mama... ésatöbbi, ésatöbbi... Mi ugye csak őt halljuk, csak az ő reakcióját látjuk, de mintha mindent hallanánk, mindent látnánk. Az előadás titka, azt hiszem, nem a meglepő fordulatokban rejlik, hanem a hihetetlen jó szövegkönyvben (amiből aztán minden kiderül) és a remek előadásmódban. Ritkán fordul elő, hogy egy előadás alatt semmi (előadáson kívüli) ne jusson eszembe, hát itt így történt. Igaz, az előadás 1,5 óránál is rövidebb volt. Hiányérzet nem maradt (bár a meghajlásnál szinte vártam, hogy a többi "szereplő" is kijön meghajolni...), csak a jókedv, örülök, hogy láttam a darabot, már ajánlottam is barátaimnak. Rövid, de velős, frappáns, vicces darab.

Osztályzat: 9
Előadja: Göttinger Pál
Rendező: Orosz Dénes
látvány: Csík Melinda
zene: Dinyés Dániel
produkciós vezető: Gáspár Anna

írta: Szabó Borbála