LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2015. szeptember 20., vasárnap

2015.09.19. Színházak éjszakája

A Színházak éjszakája az érzelmek teljes skáláját felvonultatja a lelkemben, minden évben.
Az első után a másodikra el sem mentem, a harmadikon és a negyediken viszont ismét részt vettem, és nagyon jól éreztem magam.

A program mindig az elővételi jegyvásárlással kezdődik, ez nyilván zökkenőmentes. Illetve a karszalag-átvétellel sem volt gond eddig.
Ezután kezdődik a legidegesítőbb rész, szerintem országszerte sok földhözvágott számítógép beszélhetne róla... A REGISZTRÁCIÓ. Ez ugye adott nap délben indul. Biztos, ami tuti, én szóltam a főnökömnek, hogy legyen szíves délben egy fél órácskára békét hagyni nekem, hogy ezt elintézhessem. Na igen, ez a fél óra kellett ahhoz, hogy egyáltalán bejussak a rendszerbe. Aztán a karszalagok regisztrációjánál tavaly és idén is azt állította a rendszer sok-sok kínkeserves percen keresztül, hogy az egyiknek nem jó a vonalkódja, aztán pár perc elteltével mégis jó lett. És még ezután is annyira lassú és akadozó a folyamat és folyton kidobál, hogy bizony, mindig elhatározom, jövőre én ebben nem veszek részt. Aztán amikor ott vagyok az előadásokon, annyira jól érzem magam, hogy mégis... És jövőre is tervezek menni.

Amit kiemelnék, hogy a programokra való bejutás sokat fejlődött tavaly óta. Aki regisztrált, külön sorba állhatott, és a szervezők is jobban odafigyeltek, hogy tényleg azok menjenek be először, akik regisztráltak. Még lista is volt náluk email-címekkel és darabszámokkal.

4 programon voltunk, az első kettőn gyerekekkel a második kettőn már nélkülük. Mind a 4 program szenzációs volt, mind jól éreztük magunkat.

1) Oszi-Boszi és az Ördögök (Operettszínház) - nem regisztrációhoz kötött program
Nagyon féltünk, hogy nagy tülekedés lesz, és talán nem is fér be mindenki, de valahogy, a gyerekprogramokon az emberek sokkal nyugodtabbak, nem lökdösődnek, és tolakodnak. Ezt nyáron több gyerekeknek szóló, nem helyjegyes előadáson is így tapasztaltam. Nem volt telt ház, ha a székek felén ültek, azt hiszem túl sokat mondok. A műsor délelőtt 11-kor kezdődött. Sok, a gyerekek által is (vagy talán csak általuk) ismert ének hangzott el, és nagyon élvezték ők is, mi is.

2) A királylány bajusza (Újszínház)
Ez egy gyerekeknek szóló előadás premierje volt. Olyan előadás, amit gyermek és felnőtt egyaránt nagyon élvez. Játszák a színházban továbbra is, érdemes elmenni, megnézni. Tehát már maga az előadás is szuper volt, de az előadás végén a rendező bemutatta a szereplőket, és mondta a gyerekeknek, hogy jöhetnek a színpadra és fényképezkedhetnek a kedvencekkel.
Ami ezután történt, azt hiszem a színészek spontaneitásán múlott. Az 5 éves unokahúgom Kökényessy Ágival beszélgetett. Teljesen lenyűgözte a koronája, így a művésznő direkt lehajolt, hogy Boróka összetapizhassa. Ezek után a királyhoz (Incze József) ment, hogy kiderítse, igazi-e a király bajusza. Persze nem volt az, és a fejére tett királyi korona mellé egy felragasztott bajuszt is kapott. De mivel Boróka mégicsak lányból van, visszasomfordált a királynőhöz, és továbbra is azzal a koronával volt elfoglalva. Mikor ezt Kökényessy Ági észrevette, elkezdte kiszedegetni a csattokat a hajából és Boróka fejébe nyomta a koronát. Ezalatt kislányok jöttek, hogy autogramot kérjenek, Boróka ekkor megkérdezte tőlem mi az az autogram, végül ő is kért, és boldogan távozott.
Ezalatt a fiúk két művészúrral kardozni tanultak. Botit Incze Máté, Bulcsút Almási Sándor segítette a harcban. Nem kapkodtak, minden gyerek 2-3 percet is kardozhatott és mindenkire sok került. A művésznők és művész urak nagyon kedvesek és türelmesek voltak a gyerekekkel. Talán mondanom sem kell, hogy ez az előadás utáni fél órácska mekkora hatással volt a gyerekekre. Akkorára, hogy már vettünk is jegyet a Mátyás király előadásra. :-)

3) Álutazók, Janza Kata és Szabó P. Szilveszter műsora (Operettszínház)
Ez egy bő órás program volt, teleszőve humorral, és szép dalokkal. Két profi előadóművész, akik nagyon régóta és nagyon jól ismerik egymást. Azt hiszem az este fénypontja volt!

4) Mária főhadnagy, az Operettakadémia előadása (Operettszínház)
Tavaly is megnéztük az Operettakadémia előadását, akkor a Marica grófnő volt, tavaly óta is folyton azt emlegettük, hogy mennyire jó volt. És bár eredetileg nem ide szerettünk volna regisztrálni, mikor a másikra már nem volt hely, emellett döntöttünk, és idén sem bántuk meg. (Azért a tavalyi jobban tetszett. Vagy csak meglepett minket, hogy milyen jó?)

Csendben jegyzem meg, mert tudom, hogy mások még rosszabbul jártak és kb semmire nem tudtak regisztrálni, de eredetileg az éjszakai Operaház látogatást céloztuk meg, de egyik időpontra sem volt hely, mire sikerült regisztrálva belépnem a rendszerbe. És ez sajnos tavaly is így volt. :-(

Egy szó, mint száz, nagyon jól éreztük magunkat! Nyilván lehetne jobban is megszervezni a dolgokat, de a kezdeményezés nagyon jó! Jövőre is megyünk, akkor is gyerekekkel, mert nem hiszem, hogy ne akarnának jönni.