LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2013. április 23., kedd

Ördögölő Józsiás (2013.04.22.)

Osztályzat: 10
Már a könyvet olvasva is mosolyra áll az ember szája, tele van humorral, jó a nyelvezet, egyszerűen jó volt olvasni. Az előadás teljesen megőrizte az eredeti mű jellegét, egy igazi mese, kedves kis tündérekkel, belevaló, igazszívű legényekkel és gonosz ördögökkel.
Szép a díszlet, olyan tündéri, de magyar. A jelmezek megalapozzák a hangulatot, a szereplők jellemét, még a zenéjüket is. A tündérek ruhája kedves, az ördögöké gonosz (na jó, fekete bőrnadrág, mellénnyel, meg persze farokkal és szarvakkal), Józsiáséké meg olyan normális, emberi ruha. Hallottam, hogy magyar motívumok vannak rajta, de az már a 6. sorból sem látszik.
A zene nagyon jó, telis-tele van magyar népzenével, néhol épp csak annyiban más, hogy nagyzenekar játsza, ezalatt Józsiásék legényest járnak, nagyon jó hangulatú, látványos. Máshol meg kifejezetten finom, mesés a zenéje, kis fuvolával, ahogy az egy tündérkastélyban illik. A rockoperett besorolást minden bizonnyal az ördögök zenéje miatt nyerte el a darab, ők voltak az előadás rockerei.
A koreográfia szuper volt, illett a történethez, a zenéhez, látványos volt, teljesen lekötött.
A szereplők mind igazán kitettek magukért, mindenki nagyon tetszett. Egyedül annyi megjegyzésem van, hogy Kerényi Miklós Mátét és Brasch Bencét én kicseréltem volna, szerintem Bence sokkal jobb Józsiás lett volna, Máté meg alakíthatta volna a vicces legjobb, de igazszívű barátot. Csuha Lajos nagyon nagyot énekelt a ketrecben, jó volt hallani! És még Kocsis Dénes volt, aki kifejezetten tetszett a szerepében, mind hangilag, mind színészileg. A többieket nem emelem ki egyesével, mindenki tényleg nagyon jó volt, de már annyit írtam róluk korábban, hogy unom magam, szóval hozták a szokott formájukat, el lehet olvasni a korábbi bejegyzésekben... :-D

Mindenkinek nagyon ajánlom megnézésre, gyerekektől a felnőttekig. Én erre az előadásra könnyebben elvinnék egy kisgyereket, mint pl. a Szépség és a Szörnyetekre, mert abban a szörnyeteg félelmetes, de itt az ördögök nem azok, szerintem inkább viccesek.
Szereposztás:
Józsiás, Jázmina kérője: Kerényi Miklós Máté
Jázmina, tündér királylány: Vágó Zsuzsi
Bakszén, ördögök hercege: Kocsis Dénes
Matuzsa, tündérhoni vén: Nádasi Veronika
Villikó, Józsiás embere: Brasch Bence
Idilló, tündér: Kékkovács Mara
Dilló, tündér: Vörös Edit
Lámsza, Tündérország királya: Csuha Lajos
Durmonyás, ördög: Vizi Dávid
Ropogán, pokolmester: Kristóf István
Fanfarus, udvarmester: Pálfalvy Attila
Kámzsa, égi mester: Marik Péter
Barbura, Bablónia királya: Kelemen Dániel
Murmog, Bagaria örököse: Langer Soma
Czinczár, ördög: Lipics Barna
Bambucz, ördög: Nagy Attila
Boricz, Józsiás embere: Gömöri András Máté
Rendező: Somogyi Szilárd
Díszlettervező: Bátonyi György
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Koreográfus: Vári Bertalan
Tánc- és játékmester: Rogács László
Karmester-zenei vezető: Makláry László
Karmester: Bolba Tamás
Karigazgató: Drucker Péter

2013. április 21., vasárnap

Verdi: Aida (2013.04.20.)

Osztályzat: 10

Nagyon jó kis opera volt! Gyönyörű, hatalmas díszletek, olyan igazi, egyiptomi hangulatú, hieroglifákkal, alakokkal. Ugyanez igaz a jelmezekre is. A díszletről még elmondanám, hogy akkor is teljesen jól lehett hallani az énekeseket, amikor a sírban énekeltek, bár ez lehet, hogy maguknak az énekeseknek köszönhető, de a díszlet nem árnyékolta le a hangjukat.
A zene is nagyon jó volt, bár ez nem túlságosan lepett meg. És az énekesek is egytől-egyig mind tetszettek. Külön kiemelem a női énekeseket (ugyan csak egy szoprán énekes volt, Sümegi Eszter, a másik két szerep mezzoszoprán), hogy szépen, tisztán énekeltek, nem erőlködtek a magasabb hangoknál sem, és a vibrálást sem vitték túlzásba, kifejezetten élveztem, ahogy énekeltek. A férfi énekesek kevésbé kritikusak a számomra, most is Kálmándi Mihályt emelném ki, ő tetszett a legjobban.
A 14. sorban ültünk, onnan teljesen jól láttunk mindent, és a zene, az ének, minden jól hallatszott. Összességében jobb volt a zenei részt innen hallgatni, mint a múltkor, a Don Giovannin, az 5. sorból. Bár ott meg jobban benne voltunk az előadásban, egész közel voltak az arcok.

Szereposztás:
A király: Bercelly István
Amneris: Wiedemann Bernadett
Aida: Sümegi Eszter
Radames: Fekete Attila
Ramfis: Palerdi András
Amonasro: Kálmándi Mihály
Főpapnő: Mester Viktória
Hírhozó: Boncsér Gergely

Karmester: Dénes István
Rendező: Nagy Viktor
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Koreográfus: Fodor Antal
Karigazgató: Strausz Kálmán