LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2013. június 9., vasárnap

Ábrahám Pál: Viktória (2013.06.08.)

Operett. Már sokszor írtam, hogy ez szerintem egy szenzációs műfaj. Magyaros zene, magyaros táncok. Ennek az operettnek viszont már az első akkodjai valamiféle amerikai jazz-es beütést kölcsönöztek a darabnak. Azért a magyaros stílust sem kell nélkülözni benne.
Ami miatt a legjobban vártam az előadást, hogy két-két szubrett és táncos-komikus is szerepel benne. Így arra számítottam, hogy sokkal viccesebb lesz, mint a többi operett. Humoros volt, valóban, de nem jobban, mint a többi. Ráadásul az egész történetet áthatotta valamiféle szomorúság. John Cunlight egy nagyon rendes ember, szereti a feleségét, aki viszontszereti őt, mégis arról szól a darab, hogy Viktória miként hagyja el őt, régi szerelméért. De szó se róla a Csonka-Kékkovács és Kerényi-Szendy páros igencsak kitettek magukért! Mindegyikőjüket nagyon szeretem, ez nem változott, szenzációs, amit a színpadon alkotnak! Ráadásul Kékkovács Mara és Csonka András hangjáért teljesen odavagyok. Huszti Péter nagyon kedves jelenség a színpadon, örülök, hogy aznap ő játszott.
A jegy vásárlásával megvártam a szereposztást, méghozzá pont a primadonna miatt. Amikor a jegyet vettem még nem Fischl Mónika volt kiírva, szomorúan vettem észre a cserét. Tudom, hogy ez benne van a pakliban, de mégis bosszantó.
A díszletek szépek, monumentálisak, a jelmezek csodásak. Elröpítenek egy másik időbe, egy másik térbe, teljesen kiszakítva ezzel a szürke hétköznapokból.

Ha valaki operettet szeretne megnézni, nézheti ezt is, de nekem nem ez lett a kedvencem, szóval, ha valakit egyre vihetnék csak el, nem ez lenne az. Talán a Marica grófnő nyerne. (Bár ott a Bordás-Boncsér páros valószínűleg nagy szerepet játszik ebben.)
Szereposztás:
John Cunlight, amerikai nagykövet: Huszti Péter
Viktória, a felesége: Fischl Mónika
Koltay István, huszárkapitány: Vadász Zsolt
Feri, Viktória testvére: Csonka András
Lia San: Kékkovács Mara
Jancsi, tisztiszolga: Kerényi Miklós Máté
Riquette, Viktória szobalánya: Szendy Szilvi
Pörkölty, polgármester: Benkóczy Zoltán
Orosz, kínai attasé: Oláh Tibor

Zeneszerző: Ábrahám Pál
Szövegíró: Földes Imre
Dalszövegíró: Harmath Imre
A "Lila akácok" dalszövegírója: Mihály István
Operettszínházi adaptáció: Kállai István, Béres Attila
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

Karmester-zenei vezető: Makláry László
Karmester: Szennai Kálmán
Karigazgató: Drucker Péter
Koreográfus-asszisztens: Németh Zsuzsanna, Lendvai Zsolt
Rendezőasszisztens: Niklai Judit, Lénárt Gábor
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Kocsis Tamás
Rendező: Béres Attila

2013. június 8., szombat

Bohém Casting (2013.06.07.)

Elővették Puccini Bohémélet című operájának zenéjét, áthangszerelték, kitaláltak hozzá egy történetet (aminek azért van valami köze az eredetihez), átírták a szövegkönyvet... így született a Bohém Casting. Szóval dallamvilágában és még zenei stílusban is szerintem maradt az eredeti opera. A szereplők persze nem operaénekesek, a közönség meg nem operakedvelő, de erről később. Tehát a szereplők ugyan nem operaénekesek, de szerintem nagyon tisztességesen elénekeltek mindent, vagy majdnem mindent. Bordás Barbara szerintem az opera színpadán is megállná a helyét, annyira gyönyörű hangja van! És olyan jól tudja használni! Boncsér Gergely operaénekes, már láttam/hallottam az Operaházban is, de először operettben tűnt föl, hogy mennyire tetszik, ahogy énekel. Ez most sem volt másként, alaposan kihasználta operaénekesi tudását. Brasch Bence minden alkalommal egyre jobban tetszik a színpadon. Egyre jobb a színészi játéka, és az énektudása is határozottan fejlődik. Amikor először láttam (a Rómeó és Júliában), még jó régen, egyáltalán nem tetszett. Annyira jó látni valaki fejlődését! Kocsis Dénesről az a véleményem, hogy valószínűleg bármit el tud énekelni, amit elé raknak. Annyira sokfélét hallottam már tőle, ez alkalommal is döbbentem ültem a székemben, hogy na, ennek a fiúnak még az opera is megy.
Szerintem nagyon jó kis előadás lett, jó lett a zene is, jók voltak az énekesek is. A közönség viszont nem annyira díjazta az előadást, elég gyér volt a taps. Aminek abból a szempontból örülök, hogy ha nem tetszik valami a közönségnek, akkor ne tapsoljon, abból a szempontból viszont nem örültem, hogy nekem meg tetszett, és sajnáltam, hogy nincs nagyobb taps. Az a véleményem (de nem tudom, hogy így van-e, csak erre gondolok), hogy az Operettszínházba, illetve az Operettszínház társulatának az előadására musicalt és operettet kedvelő emberek jönnek el. És ők nem biztos, hogy szeretik az operát. Biztos utánaolvastak, hogy ez egy opera-átírat, de a többségnek ez túl opera maradhatott. Nem tetszett nekik. Én viszont szeretem az operát is, és szerintem jól oldották meg.

Osztályzat: 8

Szereposztás:
Rudi, író: Boncsér Gergely (10)
Virág: Bordás Barbara (10)
Marcell, tervező: Brasch Bence (9)
Kálmán, filmrendező: Kelemen Dániel
Tamás, zeneszerző: Kocsis Dénes (9)
Anett, marketinges: Molnár Ágnes
Bence, menedzser: Kádár Szabolcs
Ákos, producer: Szabó P. Szilveszter

Zeneszerző: Giacomo Puccini
Hangszerelés: Zsoldos Béla
Librettó: Kerényi Miklós Gábor
Szövegíró: Müller Péter Sziámi
Dramaturg: Anger Ferenc

Karmester-zenei vezető: Balassa Krisztián
Zenei konzultáns: Frankó Tünde
Rendezőasszisztens: Angyal Márta, Kovács Benjámin
Vetítés: Bori Tamás
Díszlet- és jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely
Világítástervező: Somfai Péter
Rendező: Kerényi Miklós Gábor

2013. június 6., csütörtök

Erkel Ferenc: Hunyadi László opera(2013.06.05.)

Osztályzat: 9,5

Nagyon tetszett az előadás, mindekinek csak ajánlani tudom, legyen diák vagy felnőtt. Én úgy megnézném mégegyszer!

Június 5-én láttam a darabot. Bejött a karmester, felcsendült Bartók: Este a székelyeknél. A színpad elején leengedtek egy vetítővásznat, arra írták ki, hogy Június 4. A magyar összetartozás napja - Trianoni emléknap. Ezután a vásznon határontúli magyar helységnevek tűntek föl, majd tűntek le, később a mai nyelvükön is, még cirill betűkkel is. Ez a vetítés, ezzel a zenével kombinálva megható, szép megemlékezés volt, megmelengette a szívemet.

Ezután kezdődött Erkel Hunyadija. A nyitány első részében lent maradt a vetítővászon, kivetítették rá a címet, a zeneszerzőt, a szövegírót, és a szereplőket is, két-két fényképpel, egy szerepbeli és egy civil képpel. Ezután felvonultak a szereplők, öltönyben, bőröndökkel. Majd egy hátul lévő vetítővásznon felszállt egy repülőgép (nekem olyan volt, mintha a szereplők elutaznának valahova, ahol előadják a darabot), felénk szállt, és egyszer csak fekete hollóvá változott. Na, ez így leírva lehet, hogy furcsa, de nagyon nagy hatással volt rám. A nyitány végén vették le a szereplők az öltönyöket, amik alatt a szerepbeli kosztümök voltak. Nem középkori jelmezekben játszottak, inkább 20. század elejeiben, de ez engem nem zavart, bár jobb szeretem a korhű jelmezeket.
Hunyadi Mátyás szólama szoprán, ez alkalommal ketten játszották a szerepet. Egy 10-12 éves kisfiú, Gerlei Péter, és egy szoprán énekesnő, Várhelyi Éva. Mindent Péter játszott el, Várhelyi Éva meg végig mellette sétált, ő énekelt. Nagyon tetszett az ötlet, hogy nem egy felnőtt nő játsza a szerepet, még jobban tetszett volna, ha nem sétál vele, csak a színpad szélén énekel, és a fiú tátog, hogy tudjuk épp ő énekel. De így is jobban tetszett, mintha a fiú nem lett volna ott.
V. László és Cillei lehozatala a nézőtérre szerintem jó ötlet volt. Ilyenkor a néző kicsit közelebb kerül a szereplőkhöz.
A lefejezés alatt Szilágyi Erzsébet énekel, megrázó a dal amit ekkor hallunk. A harmadik csapás után felcsendül egy vidámabb, monumentális dallam, a megmenekülés ütemei, a kar is azt énekli, hogy Kegyelem! A bárd újra lesújt... Hunyadi László meghal. Ezzel gyakorlatilag vége is a darabnak, már csak néhány ütem van hátra. Amit ezalatt látunk az felüdít, boldoggá tesz: Hunyadi Mátyás (Gerlei Péter) áll a színpadon, vele szemben pedig egy férfi, aki a Szent Koronát tartja felé. Köszönet érte a rendezőnek!
A legjobban Cser Krisztián hangja tetszett, kár, hogy ő volt Cillei és az első felvonásban meghalt, tudtam volna még hallgatni egy ideig. Kolontits Klára is nagyon szépen énekelt, ott és annyit vibrált, amennyi jól esett a fülnek. Pataki Adorján hangját kicsit erőtlennek éreztem, nagyon kellett rá figyelni, jobban tetszett volna nekem egy nagyhangú Hunyadi, akiről könnyen elhiszem, hogy nagy hadvezér.
Az opera zenéje szenzációs, azóta is sokszor meghallgattam már. Könnyen emészthető bárki számára, ráadásul vannak benne mindenki számára ismerős részek, sőt olyan dal is, amit bárki, aki magyar iskolába járt, el tud énekelni... :-)
A szöveget sajnos nem mindenhol lehetett érteni, de ez a magyar nyelvű operáknál talán mindig is így volt. Nagyon örültem, hogy magyar nyelven feliratozva van!
Ami az este folyamán borzasztó zavaró volt, az a közönség. A színház dugig volt iskolásokkal, akik sajnos nem igazán tudják, hogy hogy illik egy színházban viselkedni az előadás alatt. Iszonyatosan nagy alapzaj volt, sokan beszélgettek, folyamatosan köhécseltek. És sajnos a felvonások elején sportot űztek abból, hogy ki tapsol a legtovább. Minden felvonást úgy kezdett a karmester, hogy néhányan még tapsoltak. A harmadik felvonás elején szegény Hámori Máté jó sokáig várt, hogy csönd legyen, de nem lett, kifejezett ricsajban intett be a zenekarnak. Én a helyében megfordultam volna, és megkértem volna a kedves közönséget, hogy legyenek szívesek csendben maradni, mert így nem fogom elkezdeni az előadást. Talán ilyet nem lehet, de nagyon sajnáltam szegényt. Nem kapta meg a közönségtől a minimális tiszteletet. Néhol az énekeseket is megsajnáltam. Hogy lehet felröhögni, amikor Hunyadi László a cellájában arról énekel, hogy nem akar meghalni? Összeszorult tőle a gyomrom.

Mint ahogy már írtam, nekem nagyon tetszett, egyszerre keserített el és dobott dobott föl, a zene csodálatos, örülök, hogy láttam!

Szereposztás:
V. László: Megyesi Zoltán
Cillei Ulrik: Cser Krisztián
Szilágyi Erzsébet: Kolonits Klára
Hunyadi László: Pataki Adorján
Hunyadi Mátyás: Várhelyi Éva
  gyerekszereplő: Gerlei Péter
Gara nádor: Gurbán János
Gara Mária: Szakács Ildikó
Szilágyi Mihály: Sárkány Kázmér
Rozgonyi: Káldi Kiss András

Karmester: Hámori Máté

Zeneszerző: Erkel Ferenc
Szövegíró: Egressy Béni
Rendező: Szűcs Gábor
a rendező munkatársa: Vasvári Csaba
Díszlettervező: Libor Katalin
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Kováts Gergely Csanád
Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Karigazgató: Szabó Sipos Máté