LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2012. június 13., szerda

Hófehérke és a hét törpe, balett - főpróba (2012.06.12.)

Helyszín: Magyar Állami Operaház

Osztályzat: 10

Varázslatos, mesés előadás. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
A cselekmény hű az eredeti meséhez.
A jelmezek gyönyörűek, és kifejezőek. A Mostoha ruhája csodálatosan szép, Hófehérkéjé egyszerű, de igen csinos. A Vadászé vadászos, a Hercegé herceghez illő, a Banyáé rongyos, de ki-kivillan alóla a Mostoha ruhája, mindegyik jól néz ki. A törpéké utal jellemükre, ráadásuk törpés arányokat kapnak tőle a szereplők.
A díszlet lenyűgöző volt. Hatalmas terek, gyönyörűen megfestett falfelületek. A kastély udvara 3 oldalról az épület homlokzatával volt határolva, ami aprólékosan kidolgozott volt. A kastélyban volt egy nagyterem, ahol Hófehérke a seprűvel táncolt. Ez a terem is egy háttérképpel volt megoldva, de teljesen térhatású volt, pazar berendezéssel, hatalmas térszerű csillárokkal. A Mostoha szobájának kialakítása meg egyből utalt a varázslatra. A tükör olyan volt, mint a mesében, az oszlopok és közötte az ajtók pedig erősen megdöntve álltak, mintha az egész helyiség meg lenne nyújtva. Teljesen egyértelműen a boszorkány birodalma volt. A törpék háza egy mesebeli, erdőszéli, aranyos kis házikó volt, ahogyan azt a mesét olvasva elképzeljük. Egyszóval fantasztikusak voltak a díszletek is.
A zenét is csak dicsérni tudom. Tökéletesen illet a meséhez, teljes összhangban állt a koreográfiával. Volt benne látványos balett-tánc, voltak benne kedvesen vicces jelenetek. És a táncosok nem csak hihetetlenül táncoltak, hanem el is játszották a szerepüket, megfelelő gesztusokkal, mimikával.
Órákig tudnám még dicsérni, annyira tetszett!

Találtam egy 10 perces nagyon jó kis összevágást róla, ide kattintva megnézhető.

Zeneszerző: Kocsák Tibor
Koreográfus: ifj. Harangozó Gyula
Díszlettervező: Kentaur
Jelmeztervező: Velich Rita

Veled, Uram! (2012.06.11.)

Korábban írtam erről a darabról, amit ide kattintva lehet elolvasni, ez csak egy kis kiegészítő hozzá. Miért néztem meg még egyszer, ha nem annyira tetszett? Amikor először láttam, akkor már megvolt a jegyem erre a júniusi előadásra, a májusira később, kedvezményesen vettem a jegyet, és reméltem, hogy lesz annyira jó a darab, hogy kétszer megnézzem.
Az első alkalom után már nem vettem volna jegyet, de végülis nem bántam meg. Nagyon jó helyen ültünk, a látvány teljesen lenyűgözött. És a szereposztás is jobban tetszett.
A dallamokat kicsit már ismerve könnyebb volt befogadni, de továbbra is túl disszonánsnak tartom.

Osztályzat:
A teljes darabra adott 7-esen nem változtatok, de a látványra adok egy 10-est.

Azok a szereplők (osztályzattal), akiket csak ezen a június 11-i előadáson láttam:
Orseolo Péter: Homonnay Zsolt (8)
Vászoly: Szerényi László (9)
Ilon: Nádasi Veronika (10)
Imre herceg: Kádár Szabolcs (9,5)
Aba Sámuel: Szentmártoni Norman
Gellért püspök: Magócs Ottó

Homonnay Zsolt énekhangja nagyon szép, de Orseolo Péterhez talán az ő karaktere kevésbé illet. Szerényi László kifejezetten jó Vászoly volt, illet rá a szerep. Tetszett, ahogy elénekelte Vászoly dalát. Az est fénypontja, nem is kérdés, Nádasi Veronika és Szomor György voltak. Veronika gyönyörűen énekelt, hibátlanul, nem is tudtam, hogy ennyire jó. És sokkal jobban játszik, mint Janza Kata. Imre herceg szerepében is sokkal jobb előadót kaptunk, Kádár Szabolcs kimondottan "imrés" lett. Az ő előadásában a fura táncok sem voltak olyan furák, neki jól állt a koreográfia, nem volt nevetséges, ahogy eltökélten előre-hátra lépegetett.

Összességében nem kifejezetten ajánlom a darabot, de akit érdekel, nyugodtan menjen el megnézni, csak készüljön föl, hogy a szövegkönyv rossz, és a dalok szokatlanok lesznek. Azonban artista szintű táncosokban nem lesz hiány!

2012. június 12., kedd

Abigél, színmű (2012.06.08.)

Helyszín: Városmajori Szabadtéri Színpad
Bánfalvy Ági International Studio előadása

Osztályzat: 4

Rettentően vártam ezt az előadást. Szabó Magda Abigélje az egyik kedvenc könyvem, és az ebből készült filmet is nagyon szeretem. Borzasztó nagy csalódás volt.

Az osztály 9 visítozó lányból állt, ami főleg a rosszul beállított mikroportok miatt volt szinte elviselhetetlen. A hangosítás általában rossz volt, hol olyan hangosak voltak, hogy bántotta a fülünket, hol pedig nem is működtek. A visítozás, kiabálás az egész darabra jellemző volt, teljesen oda nem illő módon.
Gubás Gabi Zsuzsannája egy kiabálós, ideges, hisztérikus nő lett, nem az a méltóságteljes, kimért diakonissza, akinek a könyvből megismerjük. Teljesen megváltozott a karaktere. Kalmárnak is többször beszólogatott, ami szintén nem jellemző rá.
Torma Gedeon, a kimért, lassú beszédű igazgató is kiabálós lett, Kuncz Ferivel is hadarva üvöltözött. Nyoma sem volt benne annak a felsőbbségnek, amit a saját igazába és Istenbe vetett hitéből merített.
Vitay tábornok Georginának mondott elbeszélésében semmi megrázó nem volt. Nem volt rossz, csak épp jó sem.
És Horn Mici sem úgy tűnt ki, mint az események irányítója. A könyv végén teljesen kézben tartja az eseményeket. Itt véletlen, hogy Kuncz Feri nem találja meg Ginát a padláson?! (Amúgy is, mit keresett ott Kuncz Feri? Bár az ilyen apró változtatásokon túl tudnám tenni magam.) Horn Mici nem lett a könyvből megismert vicces asszony, de a szívembe sem lopta be magát talpraesettségével és kedvességével.
Kalmár Péter alakja sem tetszett. Nagyon kiélezték a politikai vonalat benne. Ez nem is lenne baj, mert azt a könyvből is érezni, hogy azért ez ott van a háttérben, azonban, hogy ezt Zsuzsanna is szóvá teszi, Torma Gedeon meg nyíltan mondja meg róla a véleményét, szinte veszekszik vele, teljesen lenézi. Bennem felmerült  kérdés. hogyha ennyire nem tudja elfogadni, miért nem rúgja ki. Amúgy Kalmár Péter többnyire hátratett kézzel sétálgat a színpadon (osztályteremben) és közben kiabál a lányokkal, ha épp történik valami. Az osztály latin és ógörög olvasmányoktól való eltiltása azonban jó, és vicces ötlet volt, és még a könyvhöz is hű. Tetszett még a Horn Mici teáján való tánca, ahol a lányok nyálcsorgatva nézik, de legalább kiderült, hogy miért mindenki fülig szerelmes belé.
Schlanger András elég jól játszotta Kőniget, pontosan olyan volt, mint a filmben, még a kézmozdulatai is. Tulajdonképpen ez egy szerepmásolás volt, de legalább nem lett nagyon lerontva a karakter.
Németh Kristóf alakítása Kuncz Feriként korrekt volt. Aranyos az elején, kegyetlen a végén. Illet is rá a szerep, megfelelően is játszotta el. És ezzel a megfelelővel nagyon is kilógott a többiek közül.
Kiss Ramóna nagyon kedvesen, remekül adta Torma Piroskát. A darabban kiemelkedő volt Molnár Szandra, aki Bánki Annát alakította. A sok sikítozás után rettegtem, hogy mekkora visítás lesz itt, amikor megkapja a hamis keresztlevelet, aminek a segítségével életben maradhat. Nem volt visítozás, mégis elég jól érzékeltette, hogy mi játszódik le benne. Ő igazán megfelelt az elvárásaimnak.

A jellemek ilyen szintű megváltoztatását természetesen nem a színészek hibájának tudom be, hanem a rendezőjének. Azonban a szereplők még a megváltozott karaktereket sem adták elő hitelesen. Nem nagyon volt a darabnak olyan része, ami magával ragadott volna, kiszakított volna a hétköznapok világából.

Gina gondolatai és álmai megelevenedtek a színpadon. Véleményem szerint ezek lehettek volna kicsit látomásszerűbbek. Valamilyen látványtechnikát vagy zenét, hangeffekteket segítségül lehetett volna hívni. Először nem is volt egyértelmű, hogy mi történik a színpadon, miért mondja az igazgató, hogy Vitay soha nem mehet haza.
Díszlet mondhatni nem volt, Horn Micinek volt egy karosszéke, az osztálynak 4 padja. Nem lenne ezzel semmi baj, csak hát nem volt semmi, ami feledtette volna ezeket a hiányosságokat.

Sajnos nem tudom a darabot ajánlani, én azt mondom, hogy kár megnézni.

Rendező: Szikora János
Színpadra alkalmazta: Barnóczky Ákos és Bánfalvy Ági
Díszlet: Szikora János

Szereplők: (osztályzat)

Vitay tábornok: Szabó Sípos Barnabás (7)
Vitay Georgina: Csöngedi Nikolett (7)
Kőnig tanár úr: Schlanger András (8,5)
Zsuzsanna testvér, a hetedik osztály prefektája: Gubás Gabi (3)
Horn Mici: Bánfalvy Ági (7)
Kuncz Feri: Németh Kristóf (9)
Torma Gedeon, igazgató: Dóczy Péter (5)
Kalmár Péter, osztályfőnök: Száraz Dénes (7)
Erzsébet testvér: Sztárek Andrea
Püspök: Harmath Imre

osztálytársak:
Torma Piroska: Kiss Ramóna (9)
Kis Mari: Érsek-Obádovics Mercédesz (8)
Szabó: Vanya Tímea
Bánki Anna: Molnár Szandra (10)
Salm: Sarbó Kata
Murai: Losonci Krisztina
Naczák: Nagy Enikő
Kovács: Leczkési Dóra

álombeli vallatótiszt: Farkas Zoltán
pincér: Pawlik Marcell
szanitéc: Darányi Ádám
smasszer: Baji Ákos

2012. június 2., szombat

Szentivánéji álom, worldmusical (2012.05.29.)

Helyszín: Budapesti Operettszínház

Osztályzat: 9,5
Látvány, díszlet, jelmez, koreográfia : 10
Zene: 10
Énekesek: fériak: 10, nők: 8

A történet Shakespeare azonos című művével megegyezik, kisebb-nagyobb változtatásokkal. Amit túl nagy módosításnak éreztem, hogy a végére Oberonból és Titániából embert csináltak, pedig az eredeti darab végén, mint tündérek vesznek részt az esküvőn, áldást szórva az emberekre. Annak ellenére, hogy musical, nem szenved az ember sírógörcstől, ellenben igen jókat lehet rajta nevetni. Nagyon jó a zenéje, műfajilag sokféle volt. Amikor Dolhai Attila félig részegen (szerepe szerint) kiállt a színpad első felére, kezében alkohollal, az jutott eszembe, hogy most igazán elénekelhetne valami operettet. És elénekelt. Magam is megdöbbentem, hogy ez tényleg egy magyar nóta lett. Az esküvőre készülő tömeg is nótázott, sőt, legényest is táncolt, és nem csak a tánckar, az énekesek is igen kitettek magukért. Természetesen volt benne két szívettépő musical-ária is, az egyik Hermina - Vágó Bernadett, a másik Oberon - Homonnay Zsolt előadásában.
Nagyon jó előadás, látványos, mind a koreográfia, mind a díszlet és a jelmezek. Nagyon ajánlom, de csak körülbelül 14 éves kortól.
Homonnay Zsolt nagyon szépen, dallamosan énekel, nem volt hamis, nem erőlködött, jó volt hallgatni. Csak jót tudok róla mondani. Dolhai Attila szintén remekelt. Kitűnő előadásmód és csodás éneklés; így jellemezhetném. A főszereplők közül még Bálint Ádámot emelem ki, aki szintén tetszett, mind az éneklése, mind a játéka szempontjából. Az előadás fénypontja azért mégis Puck és a haverjai voltak. Látványos, vicces figurák voltak, és jól alakították a szerepüket. Ők Kerényi Miklós Máté, Pirgel Dávid és Karányi Péter voltak. Fergetegesen táncolnak!
Janza Kata előadásmódja tetszett, illet neki a szerep, de sajnos a magas hangokkal meggyűlt a baja, csakúgy, mint Vágó Bernadettnek, akinek a magas hangjait a duettekben nem is lehetett hallani. Ezért vontam le az osztályzatból a fél pontot.

Szereposztás:
Oberon - Homonnay Zsolt
Titánia - Janza Kata
Lysander - Dolhai Attila
Hermina - Vágó Bernadett
Demetrius - Bálint Ádám
Heléna - Peller Anna
Puck - Kerényi Miklós Máté
Theseus - Németh Attila
Rendőrfőnök - Petridisz Hrisztosz
Hyppolita - Csengeri Ottília
Zubboly - Bereczki Zoltán
Vackor - Csuha Lajos
Gyalu - György-Rózsa Sándor
Dudás - Sánta László
Orrondi - Faragó A
Ösztövér - Dézsi Szabó Gábor
Puck haverjai - Pirgel Dávid, Karányi Péter
Hegedűs - Németh Ádám
Nanda - Kerekes Kristóf