Modern balett. Ha valaki 2 éve azt mondja nekem, hogy jegyet fogok venni egy ilyen előadásra, azt hiszem jót nevettem volna. Először kosztümös balettre merészkedtem el, aztán olyan félig ilyen, félig olyanra, az operabérletemben volt. Nagyon tetszettek. Aztán a kezembe került egy képes kiadvány az Operaház balettosairól, ahol mindenkiről volt egy-egy kép ugrás, forgás, vagy valami mozdulat közben. Teljesen lenyűgöztek a fotók, látszott rajtuk, hogy ezek a táncosok a testük minden porcikájának mozgását uralják. Amikor a húgom mondta, hogy vegyünk jegyet erre az előadásra, nem tudtam nemet mondani. Jól tettem. :-)
5 külön előadás, bár az utolsó kettő között volt kapocs.
Az első három nagyon tetszett, a negyedik jó volt, az ötödikkel nem tudtam mit kezdeni. Más a humorérzékem, mint az emberek többségének, úgy tűnik.
1) M. Richter / D. Dawson
A napfény természete
Két táncos. Popova Aleszja és Bajári Levente.
Ketten tácoltak, betölötték az egész színpadot. Gyönyörű volt. A zene sajnos a tánc vége előtt abbamaradt (erről külön írok), de ők tovább táncoltak. Külünleges volt, ahogy zene nélkül mozognak, ugranak, együtt vannak. Meg is kapták jutalmukat, az este legnagyobb tapsa az övék volt. És az egész táncot áthatotta a cím, A napfény természete. Nagyon illet rá!
2) R. Wagner / W. Eagling
Duett
Szintén egy kettős. Ezúttal Radinya Dace és Bakó Máté. Csodálatos zene (ezúttal élő), nagyon szép tánc, összhang. Nem nagyon tudok mit írni ezekről a táncokról, csak ültem ott, ámultam és bámultam. Ha csak sétálnak, az is szép!
3) P. Glass / Lukács A.
Örvény
Kétség kívül ez az előadás nyűgözött le a legjobban. Sokan voltak a színpadon, nyilván így könnyebb fokozni a látványt. A zene is és a tánc is ÖRVÉNY volt, tényleg, végig. Csodálatos.
4) W. A. Mozart / J. Kylián
Petite Mort
5) W. A. Mozart / J. Kylián
Hat tánc
A két előadás különböző volt, de egyes elemeket átemeltek egyikből a másikba, így mégis kissé összemosódott.
A Petite Mort még egész klasszikus jellegű volt. A férfiak karddal táncoltak, ami szerintem egész látványos lett, viszont a nők belebújtak valami gurulós szekrényszerű fekete ruhába. Ez nem annyira tetszett, de még bevette volna a gyomrom, ha a Hat tánc előadásban nem erőltetik annyira ugyenezt a témát, ahol már teljesen elvadulva gurultak benne ide-oda, ráadásul a férfiak. Az, hogy a végén a szívverésem is elállt, hogy vajon a gurulós csoda a zenészeken landol-e, nem rontott tovább a helyzeten. Épp csak nagyon megijedtem. A Hat tánc-ban 14-en táncoltak. Mintha az Amadeus című filmből 14 Mozart lépett volna elő, nevetségesek voltak, tiszta idióták. A nők ruhája fehér alsóruha féle volt, a férfiaké csak fehét nadrág (alsónadrág?). A nők haja kócos, a fériaké fehér paróka, és mindenkiéből szállt a fehér por, ha megrázták, vagy épp megütötték a fejüket. Szóval nekem ez a koreográfia, vagy mi egyáltalán nem tetszett, úgyhogy elhatároztam, hogy megpróbálok a mozdulatokra figyelni. Minden bizonnyal nehéz volt eltáncolni, és ebben is mindenki nagyon ügyes volt, de hogy mi is volt ez, én nem értettem. A színházban szinte mindenki nevetett, úgy tűnt, tetszett a közönségnek, és nagyon nagy tapsot kaptak. Néha én is nevettem, de őszintén szólva csak kínomban.
Mindenesetre ez az utolsó tánc sem tudta elnyomni az első hármat, ami teljesen lenyűgözött, most is látom magam előtt a táncokat. És mivel meghívtak péntekre ugyanerre az előadásra... Azt hiszem ez magáért beszél.
Az este teljes szereposztása megtekinthető ITT.
Két gondolatfoszlány:
- Az első, amit mindenféle utánajárás nélkül írok, de az biztos, hogy ennek valahogy a végére fogok járni. Van 5 külön előadás, zenével kísért tánc. Az első és a harmadik miért nem élő zenével megy? Ott ül a zenekar, a második, negyedik és ötödik táncot ők kísérik. Nem értem. És az első táncban, A napfény természete címűben a hangtechnika felmondta a szolgálatot. Reccsent egyet, azután elhallgatott. A táncosok végigtáncolták, a közönség lélegzetét visszatartva figyelt. Amikor vége lett kitört a taps, az ováció. Meg is érdemelték. A táncosok, ők igen. Különleges, örök emlék marad, de akkor is azt gondolom, hogy ez nem teljesen normális...
- A másik a közönség. Néha nem értem őket. Az egyik tánc nyitánnyal kezdődött (nem volt valami hosszú, épp csak volt...). A karmester vezényel, a zenekar játszik, a közönség pedig... beszélget. Jó, hogy balettre jöttek, nem hangversenyre, de ez mégiscsak a Magyar Állami Opera előadása! Itt pedig zene van, ha épp nincs tánc, a zenét kell hallgatni. Kellene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése