Koncertszerű előadás korhű hangszereken
Az operákról az embernek mindig az jut az eszébe, hogy szomorú a végük. Érdekes módon azok, amiket az Orfeo a Müpában játszik, nem ilyenek. Mindig győz a jó, a boldogság, a szerelem, vagy valami ilyesmi. Jó, nem mondom, hogy mindig, de nem ez volt az első ilyen.
Nagyon tetszett az előadás, a zenekar, az énekesek.
Mint a társulás többi koncertje is a Müpában, koncertszerű, tehát nem jelmezes, díszletek között előadott opera-előadásról van szó, "csak" eljátszák, eléneklik, de azt nagyon jól. Kivetítik a magyar szöveget, úgyhogy a cselekmény is könnyen követhető. És olyan hangszereket láthatunk, hallhatunk, amiket máshol nem, hisz korabeli barokk hangszerek is vannak, vagy van vonós, aminek mondjuk a vonója más, mint amit megszoktunk. Ezektől lesz különleges ez a koncert, arról nem beszélve, hogy itt olyan operákat vesznek elő, amiket máshol nem igazán, azaz igazi kuriózumként tekinthetünk az előadásokra.
Szereposztás:
Titus: Kálmán László
Servilia: Baráth Emőke
Sextus: Schök Atala
Annius: Heiter Melinda
Vitellia: Szutrély Katalin
Publius: Cser Krisztián
Közreműködik a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar.
Vezényel: Vashegyi György
LEÍRÁS
Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.
A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.
(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)